68’kékfrankos:
Ami már egy ismert márka, nagyapám és édesapám szelekciója az almagyar dombról. Kutatók bevonásával muszáj volt megvizsgálni, hogy ez a változat minden évben mért ad kimagasló borokat. Morforólgia és genetikai vizsgálatnak vetettük alá, ahol egyértelműen kiderült, hogy kékfrankos. Viszont egy hektáron 11 változata van jelen ennek a szőlőnek. Eddig önállóan volt palackozva. 2024-től mindenképpen szeretném, ha ez a szőlő és bor adná a gerincét a superior vagy grand superior bikavérünknek.
Lúdtalpú kadarka:
2012-ben kezdtük el vizsgálni a kadarkákat és a kutatásaim, amik a könyvnek a megírásához kellettek mutattak rá arra, hogy Egernek volt egy speciális kadarka változata. Ami a levél formájáról kapta a nevét és ez a lúdtalpú. A pécsi kutatóintézet (PTE) arborétumában leltünk rá erre a fajtára, amiből mindösszesen 6 darab töke volt és a kutatóintézet jóvoltából 2016-ban 90 darab oltványt tudtunk belőle elültetni. Ennek a szaporítása folyamatos a dűlőinkben, ma már Sík-hegy, Pajdos, Kerekszilvás dűlőben is megtalálható ez a változat. Valamikor önálló bort készítünk belőle vagy erősítjük vele a bikavért. Ez a változat a legkésőbb érő kadarkaegyed.
Ménesi kadarka:
Arad-hegyalján Balla Géza jóvoltából tudtunk szelektálni ménesi kadarkát, amit a kerekszilvás dűlőben ültettünk el. Ez a változat az előzőhöz képest, korábban érik két héttel, sokkal sötétebb és tanninosabb szerkezetű, ami a bikavér fontos alkotó eleme.
Menoire:
1936-os Bikavér szabály már kimondja, hogy milyen fajtákból kell a bikavért házasítani. Ezek a következők: kadarka, kékfrankos, menoire azaz médoc noir és választék bővítő fajtának még a cabernet franc. Ezt azért fontos kiemelni, mert a menoire szőlőfajta, mint Magyarország legnagyobb márkájú borának az alapja. Világon már csak 46 hektár lelhető fel belőle és terület nagysága folyamatosan csökken. 2003-ban kezdtük el a telepítését. Nagyon korán érő szőlőfajta, későn szüretelve, töppedt állapotban kiváló fűszere a bikavérnek.
Pinot noir:
Pinot Noir szőlőfajtából az elmúlt 20 évben 5 fajta klónt jelöltünk ki kísérlet képen, amiből több év után számunkra egyértelművé vált, hogy a 777-es és a 162-es klónok adják megbízhatóan 10 év átlagában a legjobb borokat. 777-est a Sík-hegyre, a 162-est a kerekszilvás dűlőbe telepítettük el. Mind a két változat a bikavéreink fontos alkotóelemei.
Cabernet franc:
Az egri kutató intézet Cabernet klón szelekciói közül E-11-es változat bizonyult a legjobbnak az egri borvidéken. Fontosnak tartottuk, hogy telepítsünk, mivel a 30’-as években választék bővítő fajtaként az egri borvidéken, mint világfajtát a cabernet franc szőlőt engedélyezték telepítésre. Sík-hegy és a kerekszilvás dűlőben termeljük a szőlőt, ami tannin szerkezetben fontos adalékanyaga a bikavér borainknak.
Olaszrizling:
Pajdos dűlő déli lejtőin homogén tufa talajon mindig nagy fehér borok születtek. Az olaszrizling meghatározó bora volt 150 éve már az egri borvidéknek. Ezért hozzáfogtunk megkeresni ennek a fajtának is a legjobban ide illő változatát. Három fajta olaszrizling klónja vizsgáltuk meg, amiből Karlovac-i kutatóintézet klónja bizonyult a legjobbnak. Jelenleg Pajdos és Kerekszilvás dűlőben termeljük ezt a szőlőt.